Job 36

1 És folytatta Elíhú és mondta: 2 Várj reám egy kicsit, hadd közöljem veled, mert még van Isten mellett mondani valóm. 3 Messzünnen hozom tudásomat és alkotómnak adok igazat. 4 Mert valóban, szavaim nem hazugság, teljes tudású van szemben veled. 5 Lám, Isten hatalmas, de kit sem vet meg, észerőre hatalmas. 6 Nem hagyja életben a gonoszt, s a szegényeknek jogát megadja. 7 Nem vonja el az igaztól szemeit, sőt királyok mellé, a trónra ültette őket örökre, hogy kimagasodtak. 8 S ha bilincsekkel vannak megkötve, ha megfogatnak a nyomorúság köteleivel: 9 megmondja nekik cselekedetüket és bűntetteiket, hogy hősködtek; 10 megnyitja fülüket a feddésnek és azt mondja, hogy térjenek meg a jogtalanságtól. 11 Ha hallgatnak rá és szolgálják őt, jólétben töltik el végig napjaikat és éveiket kellemetességben; 12 de ha nem hallgatnak reá, fegyver által tűnnek el s kimúlnak megismerés híján. 13 S az istentelen szívűek haragot táplálnak, nem esedeznek, midőn megkötözte őket. 14 Ifjúkorban kell elhalnia lelküknek és életüknek a ledérek között. 15 Kiszabadítja a nyomorgót nyomorúsága által s a szorongatás által megnyitja fülüket. 16 Kicsábít téged is a szükség szájából, tág térre, melynek helyén nincs szorongás, s a mi rászáll asztalodra, tele van zsiradékkal. 17 De ha a gonosz ítéletével vagy tele, ítélet és törvény megragadnak téged. 18 Bizony, ne csábítson el téged a harag tömérdekségével és a váltság bősége ne hajlítson el. 19 Hát szorongás nélkül rendezze-e segítségedet s az erőszak minden megfeszítése nélkül? 20 Ne áhítsd az éjéjszakát, midőn népek tűnnek el helyükről. 21 Őrizkedjél, ne fordulj jogtalanság felé, mert ezt inkább választottad a nyomorúságnál. 22 Lám, Isten felmagasztosul erejében; ki olyan oktató, mint ő! 23 Ki kéri számon tőle útját, s ki mondja: jogtalanságot műveltél! 24 Gondolj rá, hogy magasztald művét, melyet szemléltek férfiak; 25 mind az emberek néztek rá, a halandó messziről tekinti. 26 Lám, Isten magasztos, nem ismerjük meg, éveinek száma ki nem kutatható. 27 Mert felvonja a víznek cseppjeit, hogy az ő köde számára tisztuljanak esővé, 28 melyet folyatnak a fellegek, csurgatnak a sok emberre. 29 Avagy értik-e a felhő terjedelmeit, sátrának robaját? 30 Lám, magára terítette fényét s ráborította a tenger gyökereit, 31 mert velök ítél népeket, eleséget ád busásan. 32 Kezeire fényt borított s kirendelte azt a támadó ellen. 33 Hirdet róla az ő dörgése, a csorda is a keletkező viharról.